Huh, hát sziasztok! El sem tudjátok képzelni, milyen iszonyatos bűntudatom van, hogy így eltűntem. De hát, élek (Oké rossz vicc). A történetet nem azért nem folytattam, mert abbahagynám, vagy mert nem volt ihlet. Az 5. fejezet már jóval előbb meg volt írva, de míg táborban, és nyaralás alatt voltam, újraolvastam, és nem tetszett. Az egy lapos, és rövid rész lett, így amint hazaértem, első dolgom volt újra írni, ami nálam kb. másfél hét mindennel együtt. Ráadásul, ez a rész, kárpótlásul, meg mert volt ihlet, háromszor több szavas mint az első rész, ami azt jelenti, hogy enélkül a monológ nélkül, durván 3677(!!) szóban fejtem ki a történet egy részét! Remélem ez kárpótol titeket. Ezért sem szeretek ígérni. Azt közlöm, hogy a megadott időpontok, csupán támpontok, de semmi nem biztos, ez változhat. Valamint, mivel pénteken lesz a szülinapom, úgy gondoltam megérdemeltek valamit, főleg hogy ilyen kitartóan vártátok az új részt. Így az a kérdésem, hogy újabb fejezetet szeretnétek, vagy esetleg más szemszögből hozzak részt? Arról is lehet szó, hogy következő fejezetet megírom
Luke szemszögéből is, mivel azt egy érdekesebb résznek szántam!
Írjátok meg, mit szeretnétek!;)
És húúú, eszméletlenül köszönöm a 33 feliratkozót, a 16 kommentet, és a többit amit nem a részhez fűztetek hozzá, valamint a chatben való érdeklődést és a 10000+ oldal megjelenítést! Fantasztikusak vagytok, a Wattpadosokkal együtt már több mint 50(!)-en vagyunk, ami nekem valami eszméletlen jól esik! Köszönöm nektek, a legszomorúbb napjaimon is feltudtok dobni!
Végezetül csak annyit közölnék, hogy mindenkinek jó olvasást, helyezzétek magatokat kényelembe, popcornt a kezekbe, és kezdődjön is a folytatás! :) ♥
Fray Hastrain ♥ (alias LittlePenguin)
Reggel, ha közhelyes
lennék, azt mondanám, arra ébredtem, hogy a napsugarak simogatják az
arcomat. De mivel nem vagyok az, nem mondom, főleg, hogy még csak igaz
sem lenne, mivel nem így történt. 10 óra lévén még bőven aludtam volna,
ha az édes, és tapintatos bátyám nem szándékozik lerángatni az ágyról, a
takaró segítségével, amibe az éjszaka folyamán belegabalyodtam. Így nem
esett nehezére a takaróm szélét megfogva kitessékelni az ágyból, ami
után, még ha szerinte eddig nem is ébredtem fel, kénytelen voltam,
hiszen a reggeli ébresztésébe, egy friss, hideg vizes hajmosás is
beletartozott, méghozzá a részéről. Szépek a reggelek, nem de bár?
Miután kellően felébredtem, első dolgom az volt, hogy a fejembe vettem
minden eshetőséget, hogy hogyan nyírom ki Luke-ot. Ő pedig nagy
sajnálatomra időben kapcsolt, így kitért a kezem alól, amivel haláláig
szándékoztam ütlegelni. Elsőre szerencséje volt, de másodjára már egy
zsibivel lett gazdagabb a jobb vállán.
-Auch, csontos a kezed - dörzsölte Luke az újonnan szerzett kék foltját, ami remélhetőleg még estére megjelenik.
-
Ez van, te vadbarom, ha nem bírsz nyugton lenni! - förmedtem rá - Amúgy
is, mi volt olyan fontos, hogy felébressz a Liam Hemsworth-tel való
álmomból? Nem tudtál volna várni még tíz percet?
- Pffh, Liam Hemsworth, mi?
-
Ne ítélkezz, tudod, hogy ő az egyetlen, akiről valaha álmodoztam, soha
nem voltam oda a tipikus tinibálványokért, szóval ez még elfogadható. De
még mindig nem válaszoltál, Lukey - tudom, hogy utálta, ha így hívták,
emiatt csak megforgatta a szemét.
- Strandra megyünk a srácokkal, de
kellenek csajok is, mert anélkül nem buli, úgyhogy hozhatnád Alanaht és
Juliet-et is, én pedig szólok Bradley-nek, Gina meg Chris ha jól tudom
most nyaralni vannak a családjukkal, úgyhogy Ők kilőve, szóval ti benne
vagytok?
- Megkérdezem Ala-t és Julietet - mondtam, majd
kitessékeltem a szobából, ami annyit takar, hogy kicsit sem finoman
taszítottam rajta egyet, aminek következtében majdnem hasra esett, majd
nem várva meg felhördülését, mielőtt megszólalt volna, rácsaptam az
orrára az ajtót. Éljen a testvéri szeretet! Miután kicsit sem finoman
eltávolítottam Luke-ot a saját szentélyemből, első dolgom volt felhívni
Ala-t. Tudtam, hogy még alszik, de hát ha engem is csúnya módon
felébresztettek, akkor már ő se maradjon ki. Főleg, hogy a telefonból
rikácsoló Justin Bieberre utál a legjobban felkelni, amit én állítottam
be neki csengőhangként, tudva, hogy gyűlöli azt. Így hát felüdülés lesz
meghallani az első másodpercekben szitokáradatát, amit nekem szán. De
hát, ha már én nem alhattam, ő se tegye. Úgy érzem, csupa jóakaró vesz
körül, és én is egy vagyok közülük. Ilyen a szeretet. Egy ördögi
vigyorral az arcomon tárcsáztam Ala-t, aki magát meg-nem-hazudtoló módon
nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illetett, rögvest miután tíz
csörgéssel később felvette a telefont.
Elfojtott nevetéssel válaszoltam.
-
Szép jó reggelt, álomszuszék! Luke, drága bátyám azt kérdezi, nem-e
ugrasz le velünk a strandra, megmártani magunkat e kellemesen langyos
vízben? - váltottam át Angolos eleganciára. Ugyan nem láttam, de így is
tudtam, hogy álmos szemét az előbb megforgatta.
- Szerencséd van,
hogy imádok strandolni - morogta, majd bontotta a vonalat. Gyanítom, ha
nem lett volna álmos, egy jó kis dobhártya szakadással gazdagodtam volna
részéről, mivel, tudni kell róla, a strandolás a gyengéje. Miután ezt
lerendeztük, felmentem Facebookra, majd látva, hogy Juliet már fent van,
ráírtam.
Emma Hemmings: Te, Ala, Bradley, Luke, Ash, Cal, Mickey és én, 11:30-kor a strandon?
Juliet Hastfoor: 11-re ott vagyok nálatok.
Hát ezt megbeszéltük.
Ezután első dolgom volt levenni magamról Luke egyik Nirvanás fölsőjét,
ami két számmal nagyobb volt rám, és ami most pizsamaként szolgált a
francia bugyim fölé. Szinte azonnal kaptam is vissza magamra, amikor
Luke váratlanul betoppant a szobámba.
- Bradley azt.... Hé, az az én
felsőm rajtad? Már egy hete keresem! - meredt rám dühös tekintettel,
mire én csak vigyorogva megrántottam a vállam. Luke imádja ezt a
felsőjét, ezért pont ezt nyúltam le tőle - Azonnal vedd le magadról!
- Majd egy fél óra múlva megkapod. Addig hagyom, hogy még jobban át vegye a parfümömnek az illatát!
- Vedd le! Most! - kezét várakozóan felém nyújtotta, és szemével követelőzően pillantott enyéimbe.
-
Tudod, nem hiszem, hogy jó ötlet lenne most azonnal levenni, ugyanis
nincs alatta semmi, csak egy francia bugyi - vontam össze szemöldököm.
-
Annál inkább - vigyorodott el kajánul, én meg mit sem törődve vele
bevonultam a fürdőszobába, és mielőtt bejöhetett volna, bezártam az
ajtót, majd lekaptam magamról a Nirvanás pólót.
Mielőtt még hangosan
dörömbölhetett volna a nyílászárón, sietve, s eltakarva magamat,
kinyitottam az ajtót, és fejemet kidugva kidobtam a pólót. Ami, ahogy
hallottam, Luke fején landolt.
- Hééé -hördült fel, de addigra én
már becsuktam magam után a minket elválasztó bútordarabot. Be is zártam,
biztos ami biztos, ugyebár. Még a végén képes benyitni az vadbarom.
Immáron teljesen levetkőzve beálltam a zuhany alá, és nem törődve, hogy
sietni kellene, hosszasan áztattam magam a kellemes vízsugár alatt.
Még
jó, hogy bezártam az ajtót, ugyanis pár perc múlva arra lettem
figyelmes, hogy valaki rángatja a kilincset, majd ez a bizonyos valaki,
aki, mint kitalálhatjátok Luke volt, ordibálni, és dörömbölni is kezd.
-
Ne örülj, még nem fulladtam bele - kiabáltam ki, nem lévén tekintettel
arra, hogy a hangáteresztő, papír vékony nyílászárónak nevezett akármin,
ha átkiabálok, még az utca végén is meghallják. Így tökéletesen
hallhattam, amint a telefonom eszeveszett ricsajba kezdett, vagyis
valaki hívott.
- Hé, Josh az! - Luke sem törődött azzal, hogy kiválóan hallom hangjának minden mély rezgésű frekvenciáját.
- Mit akar? - Luke, ahogy a következő mondatából leszűrtem, felvette a telefont.
-
Cső - kezdte lekezelően, majd folytatta - Hogy miért én? Bocs, hogy
felveszem, le is rakhatom. Nem mindegy az neked, hol van? Jelenleg nem
elérhető. Miért? Ha rá tartozik, akkor visszahívhatod, hmm, úgy.... soha
napján kiskedden! Ohh, én is téged ne aggódj. Nem, ma nem lesz
elérhető. Hogy miért? Mert velem lesz. Igen, egész nap. Nem rád
tartozik. A bátyja. De, úgy tűnik. Nem akarod esetleg letenni? Úgyse
fog. Mert engem jobban szeret. Ki tudja. Helyes vagyok, szóval... Jól
van már. De csak mert fél órája nyaggatsz, vadbarom. Ems!
- Tessék? - meresztettem nagy szemeket, amiket Luke nem láthatott.
-
Ez a tökkel ütött azt kérdezi, nem mész-e át hozzá ma. De az vagy - ezt
gondolom Josh-nak szánta. Igazából, semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy
esetleg Josh a házukban meghúzzon.
- Nem, koptasd le - kiabáltam.
-
Hallottad ezt? Igen? Akkor ott a válasz, a soha viszont nem hallásra -
huh, azért egy picit gáz, majd kimagyarázom, azzal, hogy épp aludtam.
-
Amúgy miért jöttél? - kikászálódtam a zuhany alól, majd egy törölközőt
csavartam vizes testem köré, és kinyitva a kulcsra zárt ajtót, kiléptem a
szobába. Luke mikor kijöttem, alaposan végigmért, én pedig megforgattam
szemem, majd a szekrényemhez haladtam, továbbra is a válaszra várva.
-
Hogy siess, a srácok tíz perc múlva itt lesznek - megvontam a vállam,
majd a fiókomból kivettem a fekete csipke bikinim, hogy azt vegyem fel,
leraktam az ágyra, amikor Luke csak úgy se szó-se beszéd kiviharzott.
Hogy mi lelte, arról nekem fogalmam sincs, de most nem is nagyon
érdekelt... Felkaptam magamra a bikinit, és mivel strandra megyünk,
egyszerű szerelést választottam; magasított derekú rövid naci, a piros
bandana-m, és ha már Hemmings vagyok, felvettem egy fekete top-ot a
bikinire, rá pedig egy fehér atlétát, aminek az elején 'Hemmings 96'
felirat áll. Hosszú szőke hajam kifésültem, majd a táskámba bepakoltam a
szükséges dolgokat.
Lefelé haladtam a
lépcsőn a nappaliba, ahol Luke az Így jártam anyátokkal c. műsort nézte,
azon belül a kedvenc részemet, ahol Tedék éppen vitatkoznak.
- Érdekes, mindenkinek van hülye szokása, csak nekem nincs - Barney önelégülten mosolygott a többiekre.
- Te néha idegesítő sipító hangon beszélsz! - Marshall-nak eszébe jutott valami.
- És állandóan béna szállóigékkel dobálózol! - Robinnak egy újabb hülye szokás jutott az eszébe.
- És néha bebambulsz és gőzöd sincs arról sem, hogy miről beszélünk! -
Ted éppen azt ecsetelte, amit Barney jelenleg is csinált, egyszóval
bebambult.
- Bocs, hogy mi?! Látjátok, nem tudtok rám fogni semmit,
én vagyok a kirááááály! - Ezen elnevettem magam, de Luke nem vette
észre.
- Mind a három egyszerre!
- Hát szigorúan véve a király nem szállóige, legfeljebb csak főnév.. - Ted már megint kijavította Robint.
- Hú, most konkrétan leakarom tépni a fejedet!
- Úgy érted, KÉPLETESEN!
- Nem, konkrétan úgy értem, hogy konkrétan, konkrétan, konkrétan.. Ó te
jó ég Lily mit eszel kavicsot? - Lily akár Luke, úgy ropogtatta az
ételt.
- Ó, tudom, mint mikor a porszívó bekapja a mandzsetta gombot - Marshall is egyetértett.
- Akkor miért nem énekeled meg? - Lili felháborodott.
- Mert nem énekeleem meg minden tettemeeeeeeet... - énekelte Marshall,
én pedig iszonyatosan elkezdtem nevetni, mire Luke felkapta a fejét, és
egy önelégült vigyorral nézett a felsőmre.
- Hmmm, látom te is
rajongsz értem - vonogatta szemöldökét miközben vigyorgott, én csak
odaléptem hozzá, s tarkón vágtam, erre egy hangos nevetés volt a
válasza, és én sem tudtam megállni egy kis bujkáló mosoly nélkül. Ebben a
pillanatban csöngettek, úgyhogy mentem kinyitni a bejárati ajtót.
-
Ötletes, és még jól is áll - kacsintgatott Calum, amint meglátott a
nyílászáró túloldalán. Luke is odajött mellém, és mérges tekintettel
méregette Cal-t, aki elnevette magát, így csatlakozva Ash-hez,
Mikey-hoz, és Bradley-hez, akinek csokoládébarna haja nagy
összevisszaságban égnek meredt, ugyanilyen színű szeme pedig mosolyra
húzódott. Megforgattam szemeim, majd félreálltam az útból, ők pedig
azonnal célba vették a kanapét, egy kis versengéssel társítva, így
hamarosan egymáson feküdtek, míg Bradley, mint aki tökéletesen otthon
érzi magát, a hűtőnkben kutakodott, és meg is találta amit szeretett
volna, így hamarosan nagy kanállal eszegette elválaszthatatlan társamat,
a Nutellát. Annyiban hagytam, hiszen már csak egy kevés volt az alján.
Miközben a csajokra vártunk - ekkor volt tíz óra ötvenhárom perc -, a
fiúk azon veszekedtek, hogy mi menjen a televízióban. Mintha a
Csipkerózsikába csöppentem volna, csak a ruha színe helyett a
csatornákat váltogatták félpercenként. Hamarosan befutott a két személy,
pár perc eltéréssel, így felkaptam a Vans-omat, a többiek pedig a saját
cipőjüket. Útközben Juliettel és Ala-val beszélgettem. Juliet épp
kibontakozó szerelmüket mesélte nekünk Chris-szel, miközben gyönyörű,
szinte szög egyenes, fekete haja zöldesen ragyogó szemébe lógott. Juliet
nagyon szép lány volt. Nem csoda, hogy egy olyan kaliberű fiú, mint
Chris, aki a lányok nagy kedvence kisfiús mosolyával, sötétbarna
hajával, hasonlóan zöld szemeivel mint Juliet-é, lágy arcvonásaival,
amik egy picit keményebbek mint Juliet-é, észrevette. Már csak azt
remélem, hogy Ala is talál valami hasonló fiút, és nem enged Nash-nak,
aki megint azt próbálja kimagyarázni, hogy nem csalta meg mással, pedig
mind tudjuk, hogy ez nem így van, Alanah-n kívül, aki természetesen
erősen hajlik a megbocsátás felé. Pedig Ala sokkal jobbat is kaphatna.
Hullámos barna hajával, csokoládébarna szemével, a tipikus baba arcával
kifejezetten aranyos lány képét mutatja, ami sokak fejét elcsavarta már.
Érdekes, hogy belülről pont ellentéte a kívülről mutatott önmagának.
Mivel csak tíz percre
van tőlünk a part, hamar odaértünk. A magunkkal hozott plédet
leterítettük a tengertől nem messze, majd kipakoltuk rá a
törölközőinket. Levettük a ruhánkat, és a fiúk mintha csak erre vártak
volna, odajöttek hozzánk, s míg Ala-t Calum, Juliet-et Bradley, engem
pedig várhatóan Luke kapott fel, és szerintem már mindenki ki találta,
mi volt a szándékuk. Ahogy a bőröm a hűvös vízhez ért, libabőrben
kezdett pompázni. Én Luke-ot ütlegeltem, ott ahol értem, Ő viszont csak
röhögött, és futott tovább velem a vízben, már amennyire ezt a fizika
törvényei engedték.
- Tegyél, le te seggfej! - ordibáltam fülébe, amitől remélem pár napig az még csöngeni fog.
-
Na, végre, látom letettél a vadbaromról - rázta a fejét továbbra is
nevetve, és még beljebb haladva a vízben. Mert igen, a vadbarom, ha róla
volt szó, afféle szava járás volt részemről, így valószínűleg
karistolta a fülét az új megnevezés.
- Azt akartad mondani, hogy
hallom. Amúgy meg, átléptél eggyel feljebbi szintre, a hogyan legyünk
'mindenkiutál' emberek ranglétráján, ezért az új név - ha először nincs
is epés válaszom, tuti, hogy mindenkit kijavítok, ez pedig meghozza a
kellő ihletet, ahhoz, hogy valami csípőset válaszoljak.
- Ez fájt -
kapta színpadiasan a szívéhez jobb kezét, így félő volt, hogy borulunk,
de megtartotta egyensúlyát. Az Ő szerencséjére - Ha kijavítasz,
konkrétan meg tudnálak ölni....
- Úgy érted, KÉPLETESEN!
- Ne kezdjük az Így jártam anyátokkal-t, oké? Amúgy meg, nem, úgy értem, konkrétan, konkrétan, KONKRÉTAN!
-
Imádom, amikor egyik szavaddal ütöd a másikat - mosolyogtam rá
gúnyosan, a következő tette pedig az lett volna, hogy eldob, de
szerencsére kapcsoltam, így az utolsó pillanatban húztam magammal.
Ezáltal együtt merültünk víz alá, én szorosan kapaszkodtam belé, ő pedig
azon volt, hogy felússzon a felszínre, de én célt változtattam, és a
kezénél fogva lent tartottam, egy gonosz vigyor keretében. Amennyire
tudott, közelebb úszott hozzám, és egy óvatlan pillanatban hihetetlenül
elkezdett csikizni. Én, nem foglalkozva azzal, hogy egy csomó víz ömlik a
számba, elnevettem magam, így sok kis buborékot csalva körénk. Luke nem
hagyta abba, de egyre kezdett fogyni a levegőm, ezért a felszínre
úsztam, levegő után kapkodva. Luke is feljött, és miután ő is oxigénhez
jutott, immár fent elkezdett újra csikizni. Ez egy darabig így
folytatódott, amikor Ash-ék odajöttek hozzánk, és kakasviadalra
invitáltak. Na már most, aki nem tudja, mi az a kakasviadal, annak gyors
ismertető. Általában négyen játsszák, de szokták többen is. Egy-egy
ember felül a két alsó nyakába, és a vízben a két felső lökdösni kezdi a
másikat, próbálva kibillenteni egymást az egyensúlyukból, a cél az,
hogy a másik páros elveszítse egyensúlyát, így a vízbe borulva. Az a
páros győz, amelyik a végén fent marad.
Kiosztottuk a párosokat: Mikey
Ash nyakába, Ala Cal-éba, Juliet Bradley-ébe Én pedig Luke nyakába
ültem, így kezdődött meg a viadal. Ala-val először egymást támadtuk,
majd a többiek is becsatlakoztak, ezáltal hamarost mindenki a vízben
landolt.
- Mikey, miért vagy te ilyen kurva nehéz? - vonta kérdőre
magas hangon Ash az eddig nyakában ülő egyedet, aki az előbb pottyant le
egyensúly vesztés miatt.
- Hey, nőkre ilyet nem illik mondani, te
faragatlan fatuskó! - mondtam komolyan. Kész vége, a beszólásomon
mindenki elröhögte magát, Juliet annyira nevetett, hogy a vízbe
pottyant, így már csak mi és Cal-ék maradtak, úgyhogy hivatalosan is
megkezdődött a párbaj, amíg Mikey mellettünk rinyált, hogy ő nem is
kövér. Szerintem fel se fogta, hogy konkrétan - haha, Robin - le
csajoztam. Erre Ash rá is világított, Mikey felhördült, és bosszúból
leborított a viadal közepén, ezért Alanah-t és Calum-ot kiáltottuk ki
győztesként. Még egy ideig bent maradtunk a vízben, aztán kimentünk a
partra, ahol étkező standok sorakoztak fel. Mindenki rendelt magának,
míg a többiek óriás hamburgert ettek, én nem tudtam ellenállni a
hot-dog-nak, így hamarosan azt tömtem magamba.
- Imádom, amikor egy
csaj félreérthető kaját eszik olyan nagy élvezettel - Luke megszólalásán
már nem is lepődtem meg, ő maga a nagybetűs Perverzség.
- Perverz disznó - mutattam be neki, a többiek elröhögték magukat, míg Luke csak vigyorgott.
Hamarosan
meg is ettünk mindent amit rendeltünk, így a következő úti cél a
strandröplabda-pálya volt. Elég jól szórakoztunk, mi vezettünk 11-7-re
Ash-el, Mikey-val, és Alanahval, amíg Ash meg nem látott egy szép,
szerénynek tűnő, szőkésbarna, távolról zöldesnek ható szemű lányt, aki
éppen olvasott. Tipikus cuki lány feelinget keltett. Ash "véletlen" a
strandlabdát - amivel eddig szórakozott - odadobta, ezért hamarost Ash
már a lánnyal flörtölt, aki látszólag nagyon zavarban volt, és nem tudta
mit reagáljon a fiú közeledésére. A röplabdának már lőttek, amikor
Luke-kal megláttuk magát a csodát. Tudni kell, hogy mániákusan rajongunk
az extrém dolgokért, de tényleg. A bakancslistámon szerepel a Bungee
Jumping-ozás, a világ legmagasabb vízi-csúszdáján való lecsúszás,
ejtőernyőzés, amit már tapasztaltam, és ehhez hasonló adrenalin növelő
sportok. Ugyanúgy mint Luke-nak, így hát nem csoda, ha meglátunk valami
adrenalinbombát, azonnal mint két gyerek, felcsillannak szemeink, s
rohanunk is, hogy kipróbáljuk azt, ami elcsavarta a fejünket. Így hát
nem meglepő, hogy a magas sziklára, ahonnan a vízbe lehetett ugrálni,
úgy tekintettünk, mint valami csodára.
Magunkat meg-nem-hazudtoló módon
eszeveszetten rohantunk, hogy kipróbáljuk. A többiek nem igazán szeretik
az ilyeneket, egyedül Chris az aki még benne van, valamint Ash, de míg
Chris nincs itt, Ash-nek más dolga akadt épp. Hamar felértünk a szikla
tetejére, és épp azon vitatkoztunk, ki menjen előbb, de most azért, mert
látni akartuk, mennyire biztonságos ez.
- Ems, rám szüksége van az embereknek, sztár vagyok - érvelt Luke.
-
Meg egoista is. A világ már így is túl beképzelt, aminek nagy részét te
teszed ki, szóval a Föld érdekében, ugorj te elsőként - Luke úriember
módjára megfogta a derekam, és lelökött a szikláról, ami nem volt túl
magas, de kellően meglepett. De nem számolt azzal a ténnyel, hogy a
reflexeim ismét cselekedtek, így egyetlen támasz után nyúlva Luke-ba
kapaszkodtam, aki a hirtelen húzástól, velem együtt ért a tengerbe.
Azért volt egy kis távolság a tenger és a szikla teteje között, így
Luke-nak volt ideje derekam köré kulcsolnia a kezét, mielőtt a vízben
landolunk. A víz alatt is szorosan fogott, és én a hirtelen érő hűvös
tengervízzel magyaráztam hirtelen libabőrösödő karomat. Amint felértünk a
felszínre, hangos káromkodásba fogtam, ahol Luke-ot ócsároltam.
- Baszódj meg kétszer, vadbarom!
- Látom visszatért a vadbarom - vigyorgott - Mellesleg, nem vagy túl kreatív.
- Mindjárt leszel te olyan kreatív, hogy az arcod felveszi az öklöm formáját - közelítettem felé.
-
Nyugi - nevetett édesen. Várj, mi a fasz? Megártott a hideg víz.
Átölelt, hogy ne kalimpáljak tovább, majd még mindig ölelve vezetett ki a
vízből, én pedig dühösen megpróbáltam eltaszigálni magamtól, nem túl
nagy sikerrel.
- Imádom, amikor morci vagy - fonta még szorosabban
körém hatalmas lapát kezeit, majd adott egy puszit az arcomra. Bevallom,
kissé beleremegtem, bár fogalmam sincs, mi a francért, és abban is
reménykedtem, hogy Luke nem veszi észre a kis reakciómat. Sajnos
tévedtem - És azt is, hogy akárki hozzád ér, így reagálsz - kuncogott
halkan, súrolva a fülcimpámat, meleg leheletét pedig fülemen hagyva.
Komolyan kiakarsz készíteni?! Időközben sikerült lehámoznom magamról
Luke-ot, ugrottunk még párat, majd visszamentünk a többiekhez.
Alanah kék koktélt szürcsölgetett, Juliet pedig narancslevet ivott.
- Jöttök még be a vízbe? - jött oda hozzánk Ash, aki míg mi elvoltunk, az idő alatt is a lányt fűzte.
- Nem.
- Igen - mondtuk egyszerre Luke-kal.
- Én elmegyek kajázni. Valaki?
-
Megyek veleeed, papagáj! - Ala Mickey-t papagájnak hívta, aki erre
mindig csak egy bemutatással válaszolt. Ők ketten az ételes standok felé
vették irányukat, és Juliet is feltápászkodott.
- Én megyek WC-re.
- Menjek veled? - mosolyogtam.
- Nem kell, azért köszi.
- Nálatok, lányoknál amúgy mi ez a csoportos WC látogatás? -húzta össze szemöldökét Luke.
- Ezt Te is értheted, lány vagy - öltöttem ki rá a nyelvem.
- Hééé - méltatlankodott - De jössz a vízbe?
-
Nem, olvasok és napozok - mosolyogtam, majd elővettem a naptejet, és Az
Útvesztő-t. Kinyomtam a kezemre a krémet, majd elölről teljesen
bekentem magam, de hátulról sajnos nem ment ilyen könnyen.
- Add, segítek, rossz nézni ahogy itt szerencsétlenkedsz - forgatta meg a szemeit.
-
Csupa jó indulat vagy, nem gondolod? - néztem rá gúnyosan. Hál'
Istennek nem válaszolt, csak megfogta a tubust, és jó sokat rápakolt a
kezére - Ugye tudod, hogy ezt a bőröm nem szívja be?
- Akkor majd te is bekened az én hátam - kacsintott.
-
Szóval erre ment ki a játék - néztem rá, Luke pedig félre döntött
fejjel gondolkodást tettetett, majd látványosan bólintott. Leült mögém,
majd lassan elkezdte bekenni a hátamat naptejjel. Az igazán idilli
pillanatot egy jó adag hideg víz - ami az ölembe és a hasamra került -
szakította meg, egy ismeretlen fiú jóvoltából. Döbbentem néztem magamra,
majd fel a fiúra, aki rögtön elkezdett szabadkozni.
- Ne haragudj,
esküszöm nem volt szándékos... - kezdte - Nem tehetném valamivel jóvá?
Meghívlak valamire - mosolygott, mely arca kemény vonásait ellágyította.
Zöld íriszeivel az enyéimet fürkészte, majd idegesen beletúrt feketén
ragyogó tincsibe, amit a nap néhol megvilágított, így barnára színezve
őket.
- Semmi szükség rá - mosolyogtam.
- De én szeretném -
unszolt. Megadóan bólintottam egyet. Felálltam, de észrevettem, hogy
Luke dühösen méregeti az ismeretlent. Nem csodálom; ugyan civakodunk, de
azért egy bizonyos féltés benne is van. Az idegen fiúval pár lépést
tettünk, amikor megszólalt.
- A pasid?
- A bátyám - mosolyogtam.
- Csak mert nekem nem úgy tűnt.
- Csak féltett engem.
-
Oh, de én nem arra gondolok. Láttalak titeket, és teljesen úgy néztetek
ki, mint egy pár - fintorgott, előbbi tettére én csak összevont
szemöldökkel néztem rá. Ő nem tudta, hogy testvérek vagyunk, szóval nem
értem mi lett volna benne olyan furcsa.
- Ó, szóval akkor direkt volt - mindent tudóan bólintottam.
- Lebuktam - vigyorgott. Egyre unszimpatikusabb kezdett leni a srác - Amúgy Daniel vagyok - nyújtotta felém jobb mancsát.
- Emma.
- Ééés, még a neved is dögös - nézett végig rajtam, szemei pedig felcsillantak, elég perverz módon.
- Kösssz... vagy mi - sziszegtem.
- Baj van, cica? - időközben odaértünk egy árushoz. Ám a megszólítás miatt megálltam.
- Cica? - kérdeztem egyre mérgesebben. Utáltam, ha becézgettek ilyen hülye neveken - Tudtommal nem nyávogok.
-
Uuuggh, még a nyelvét is felvágták. Egyre jobban tetszel nekem, cicus -
vigyorgott perverzül, majd elismerően végig nézett rajtam.
- Azt hiszem, nem igénylem a meghívást - vágtam hozzá, miközben elsiettem mellette, vissza a helyünkre.
- Na mi van, időközben kiderült, hogy nem is olyan jó fej? - gúnyos vigyor táncolt Luke ajkain.
- Óh, fogd be! - morgolódtam, majd szó szerint levágtam magam a plédre, és eldöntöttem, hogy én most akkor napozok.
Időközben visszatért Ala, Mickey, és Juliet is. Mickey bement a fiúkkal a vízbe, míg mi kint beszélgettünk.
- Na akkor mi lesz, nyomozunk? - csillant fel Alanah szeme.
- Ühüm, de hogy?
-
Miről van szó? - folyt bele a beszélgetésbe Juliet. Mindent elmeséltem
neki, Juliet pedig elképedve figyelt, míg Alanah bólogatott.
-
Láányok! Ma Plázakorhadék 2 bulit tart, ott a helyünk! - vetette föl
briliáns ötletét Ala. Plázakorhadék 2 nem más volt, mint Lena, Nikki
egyik "csatlósa". Mert ugye, ilyenek kellenek a fő... khm. Ribancoknak.
- Sajnálom, én nem tudok menni... Chris-sel ma este Skype-olni fogunk - bámult szerelmesen a levegőbe Juliet.
- Kár. Na de mindegy Em, mi azért megyünk.
- Felőlem. De nem hívtak meg.
- Ezzel ne foglalkozz. Megoldom, Sherlock!
- Úgy érzem, egy akció filmbe kerültem - pislogott nagyokat Juliet. Megértem.
Hamarosan haza indultunk, majd Alanah szólt az anyjának, hogy nálunk marad estére.
- Komoly meghívásos alapon megy?
-
Ühüm. Aki nincs rajta a listán, nem engedik be, úgyhogy máshol kell
bejutnunk - odadobtam neki egy ruhát, ami jó rá, majd én is felvettem
egyet. Nem vittem túlzásba. Egy virágos crop top, fekete magasított
derekú nacival, és egy fekete telitalpúval. Hamarosan már kint voltunk
az utcán. Az a szerencse, hogy Lena-ék melett egy kis felhajtó-szerű
van, ami ugyan nem az, mert szűk rés. Láttuk, amint a ház előtt vannak
egy páran, két izmosabb alakot is véltünk felfedezni az ajtó előtt. Ez
komoly nem vicc volt, tényleg nem engedték be azokat, akik nem voltak
meghívva. Idő közben odaértünk a kis beugró-hoz, ahol halkan
besettenkedtünk. A ház végéhez értünk, ahol a medence, és az ott lévő
bejárat volt található, a kerítésen túl. Alanah elkezdett felfelé
mászni, míg én értetlenkedve néztem rá.
- Ez most komoly, hogy beszökünk egy olyan buliba, amibe meg se hívtak? - vontam fel szemöldököm.
- Halálosan komoly, Sherlock - suttogta, és maga után húzott. Ha ő valamit fejébe vesz, kétségtelen, mindent megtesz érte... Mindenesetre kezdtem kétkedni Alanah épelméjűségében, de megrántva a vállamat követtem.
Hamarosan
a kerítésen belül voltunk, és még az volt a szerencsénk, hogy nem volt
kint senki. A hátsó ajtón keresztül beléptünk a helyiségbe, és akit
először megpillantottam, az rögtön Josh volt. Éppen Nikkivel enyelgett,
majd csak azt láttam, hogy szája Nikki-éhez közelít, amikor fogtam
magam, és a nappaliból a konyhába vágtattam. Ott rögtön megtaláltam,
amit kerestem.
Magamhoz vettem az üveget, majd lecsúszott az első feles...
A következő rész tartalmából:
,, - Mit csináltam? - kérdeztem kétségbeesetten, nem emlékezve a tegnap éjszakára.
- Nem akarod tudni - nézett rám bűnbánóan Alanah"